Prologue.
2009.Szeptember.2 Hétfő
Kedves naplóm!
Ez az első naplóbejegyzésem.Eddig nem írtam.Hülyeségnek tartottam,de így belegondolva már nem is olyan hülyeség.Végül is,ha lesz egy lányom vagy fiam ő majd eltudja olvasni,nemde?Mindegy is.Ideje készülődni.Ma van a Gimiben az első nap.Mármint ebben a tanévben,mivel már végzős vagyok.Felkeltem ágyamból,s kikászálódtam a konyhába.Anyukámat még otthon találtam.
-Jó reggelt.-Mondtam,majd oda mentem hozzá,s mosolyogva nyomtam egy puszit arcára.
-Jó reggelt kincsem.-Mondta.-Hogy vagy ma reggel?-Kérdezi.
-Köszönöm,én remekül.-Mosolyogtam.-Na és te?Mikor indulsz dolgozni?-Kérdeztem miközben csináltam magamnak egy kávét,két cukorral,úgy ahogyan szeretem.
-Mindjárt,csak megiszom a kávémat.-Fordult felém.Még egy utolsót kortyolt kávéjába,s betette a mosogatógépbe.
-Vigyázz magadra,kincsem.-Jött oda és készségesen megölelt.
-Szia.-Szólaltam meg.Beleittam a még gőzölgő kávémba,majd úgy tettem ahogyan Anyám is,betettem azt a mosogató gépbe.Elindultam szobám felé,ami lila színben pompázott.Imádom a lila színt..Úgy ahogyan a feketét is.Mikor beértem szobámba,beágyaztam és nekifogtam a készülődésnek..
Zuhanyzás,sminkelés,fogmosás..Csak a szokásos reggeli mizéria. Ezekkel a dolgokkal általában hamar megvagyok..Nem vagyok egy olyan lány,aki imád vásárolni,illetve órákig a fürdőben ülni,sminkelni magát.Utálom az ilyen lányokat..Néhány persze,a suliban is van,hogyne lenne?Akik azért utálnak mert a suli legmenőbb fiúja jár velem,már fél éve.Úgy ám.És imádjuk egymást.A neve Max..Max Tokin.
Még nem történt közöttünk több csókjelenetnél..Mindegy.Csengettek.
Ki mentem a szobámból,már felöltözve,s kis sminkelve.Az ajtó előtti egész alakos tükörben végig néztem magamon,s elismerően,büszkén pillantott vissza arcképen.Nem mintha beképzelt lennék,erről szó sincs.
Kinyitottam az ajtót,s Maxet pillantottam meg.Egyből nyakába ugrottam.
-Szia.-Suttogta fülembe.Elengedtük egymást,s ő megcsókolt.Még mindig nem tudom,hogy hogyan tud így megcsókolni.Egyszerűen mikor megcsókol forog velem a világ,s minden megszűnik körülöttem.Miután elengedtük egymást.Beinvitáltam.Megkínáltam kávéval de mivel nem kért elindultunk.Kinyitotta a kocsija ajtaját,s beültem.Majd ő is követte példámat,mivel gyors léptekkel haladt át a kocsi másik felére.Miután beült elindította kocsija motorját,s már indultunk is végig a fekete aszfalton.Pár pillanat múlva megálltunk a piros lámpánál,s ő felém fordult mosolyogva.
-Mit szólnál ahhoz,hogyha ma,meglátogatnánk a szüleimet?-Kérdezte.Kikerekedett szemekkel néztem rá.
-Mi?-Bukott ki belőlem ez a kérdés.
-Arra gondoltam,hogy ideje lenne ha megismernéd a szüleimet,illetve a húgomat Carlyt.Sokat meséltem már rólad,nekik.És nagyon kíváncsiak rád.-Még jobban kikerekedtek a szemeim.
-Aha..Értem.De..-Kezdtem volna a kifogásokat.De ő mintha a fejembe látna..
-Nincs semmi de.Nincs olyan,hogy nem fognak szeretni.Hidd el nekem,hogy már abból imádnak amiket már tudnak rólad.Sőt.Apukám nagyon szeretne már látni úgy,ahogyan Anyukám is.A Húgom,meg..Mindig is szeretett volna egy "nővért".Ki fogsz velük jönni ne aggódj.-Mondta nyugtatóan.Én csak rá mosolyogtam,s ezt ő is viszonozta.Ezután már csendben tartottunk a Gimnázium felé.Mikor megérkeztünk a diákok nyüzsögtek,s sugdolóztak amint beléptünk a Nagy épület ajtaján.
Ezen a napon csak arról papoltak nekünk,hogy mire kell számítanunk ebben a tanévben,illetve utolsó tanévben.Beszéltek a szóbeliről,illetve az érettségiről is.Unalmas volt,nagyon.Egész nap Max-elvoltam.Sajnos a barátnőm ma nem jött suliba így végig untam a napot..Annet már ovis korom óta ismerem.Mindig is legjobb barátnők voltunk.Mindig ott voltunk egymásnak.
Miután véget ért az első nap,hozzánk tartottunk.Össze szedni néhány ruhát meg ilyenek.
Ne sokkal később már a kocsiban ültünk. Max már 19 éves.Én meg csak 17..
-És..Miket meséltél rólam a szüleidnek?-kérdeztem egy kicsit félve,s felé fordulva.
-Semmi különöset.-Mondta mosolyogva,bár nem nézett felém,de láttam,hogy ajkait óvatos mosolyra húzza.
És ekkor felém fordult.Evvel csinált bajt..Annyit vettem észre,csak,hogy egy kamion a mi sávunkban jön,velünk szemben.Aztán sötétséget.Minden elcsendesült,s elaludtam.
2009.Szeptember.2 Hétfő
Kedves naplóm!
Ez az első naplóbejegyzésem.Eddig nem írtam.Hülyeségnek tartottam,de így belegondolva már nem is olyan hülyeség.Végül is,ha lesz egy lányom vagy fiam ő majd eltudja olvasni,nemde?Mindegy is.Ideje készülődni.Ma van a Gimiben az első nap.Mármint ebben a tanévben,mivel már végzős vagyok.Felkeltem ágyamból,s kikászálódtam a konyhába.Anyukámat még otthon találtam.
-Jó reggelt.-Mondtam,majd oda mentem hozzá,s mosolyogva nyomtam egy puszit arcára.
-Jó reggelt kincsem.-Mondta.-Hogy vagy ma reggel?-Kérdezi.
-Köszönöm,én remekül.-Mosolyogtam.-Na és te?Mikor indulsz dolgozni?-Kérdeztem miközben csináltam magamnak egy kávét,két cukorral,úgy ahogyan szeretem.
-Mindjárt,csak megiszom a kávémat.-Fordult felém.Még egy utolsót kortyolt kávéjába,s betette a mosogatógépbe.
-Vigyázz magadra,kincsem.-Jött oda és készségesen megölelt.
-Szia.-Szólaltam meg.Beleittam a még gőzölgő kávémba,majd úgy tettem ahogyan Anyám is,betettem azt a mosogató gépbe.Elindultam szobám felé,ami lila színben pompázott.Imádom a lila színt..Úgy ahogyan a feketét is.Mikor beértem szobámba,beágyaztam és nekifogtam a készülődésnek..
Zuhanyzás,sminkelés,fogmosás..Csak a szokásos reggeli mizéria. Ezekkel a dolgokkal általában hamar megvagyok..Nem vagyok egy olyan lány,aki imád vásárolni,illetve órákig a fürdőben ülni,sminkelni magát.Utálom az ilyen lányokat..Néhány persze,a suliban is van,hogyne lenne?Akik azért utálnak mert a suli legmenőbb fiúja jár velem,már fél éve.Úgy ám.És imádjuk egymást.A neve Max..Max Tokin.
Még nem történt közöttünk több csókjelenetnél..Mindegy.Csengettek.
Ki mentem a szobámból,már felöltözve,s kis sminkelve.Az ajtó előtti egész alakos tükörben végig néztem magamon,s elismerően,büszkén pillantott vissza arcképen.Nem mintha beképzelt lennék,erről szó sincs.
Kinyitottam az ajtót,s Maxet pillantottam meg.Egyből nyakába ugrottam.
-Szia.-Suttogta fülembe.Elengedtük egymást,s ő megcsókolt.Még mindig nem tudom,hogy hogyan tud így megcsókolni.Egyszerűen mikor megcsókol forog velem a világ,s minden megszűnik körülöttem.Miután elengedtük egymást.Beinvitáltam.Megkínáltam kávéval de mivel nem kért elindultunk.Kinyitotta a kocsija ajtaját,s beültem.Majd ő is követte példámat,mivel gyors léptekkel haladt át a kocsi másik felére.Miután beült elindította kocsija motorját,s már indultunk is végig a fekete aszfalton.Pár pillanat múlva megálltunk a piros lámpánál,s ő felém fordult mosolyogva.
-Mit szólnál ahhoz,hogyha ma,meglátogatnánk a szüleimet?-Kérdezte.Kikerekedett szemekkel néztem rá.
-Mi?-Bukott ki belőlem ez a kérdés.
-Arra gondoltam,hogy ideje lenne ha megismernéd a szüleimet,illetve a húgomat Carlyt.Sokat meséltem már rólad,nekik.És nagyon kíváncsiak rád.-Még jobban kikerekedtek a szemeim.
-Aha..Értem.De..-Kezdtem volna a kifogásokat.De ő mintha a fejembe látna..
-Nincs semmi de.Nincs olyan,hogy nem fognak szeretni.Hidd el nekem,hogy már abból imádnak amiket már tudnak rólad.Sőt.Apukám nagyon szeretne már látni úgy,ahogyan Anyukám is.A Húgom,meg..Mindig is szeretett volna egy "nővért".Ki fogsz velük jönni ne aggódj.-Mondta nyugtatóan.Én csak rá mosolyogtam,s ezt ő is viszonozta.Ezután már csendben tartottunk a Gimnázium felé.Mikor megérkeztünk a diákok nyüzsögtek,s sugdolóztak amint beléptünk a Nagy épület ajtaján.
Ezen a napon csak arról papoltak nekünk,hogy mire kell számítanunk ebben a tanévben,illetve utolsó tanévben.Beszéltek a szóbeliről,illetve az érettségiről is.Unalmas volt,nagyon.Egész nap Max-elvoltam.Sajnos a barátnőm ma nem jött suliba így végig untam a napot..Annet már ovis korom óta ismerem.Mindig is legjobb barátnők voltunk.Mindig ott voltunk egymásnak.
Miután véget ért az első nap,hozzánk tartottunk.Össze szedni néhány ruhát meg ilyenek.
Ne sokkal később már a kocsiban ültünk. Max már 19 éves.Én meg csak 17..
-És..Miket meséltél rólam a szüleidnek?-kérdeztem egy kicsit félve,s felé fordulva.
-Semmi különöset.-Mondta mosolyogva,bár nem nézett felém,de láttam,hogy ajkait óvatos mosolyra húzza.
És ekkor felém fordult.Evvel csinált bajt..Annyit vettem észre,csak,hogy egy kamion a mi sávunkban jön,velünk szemben.Aztán sötétséget.Minden elcsendesült,s elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése