2.évad 2.rész
**Pár nappal később**
Reggel Erik és az én szobámban keltem.Pár napja vissza kaptam az emlékeimet.Igazából először kiborultam.De ki nem borulna ki?Pár nappal ezelőtt az se tudtam ki vagyok most pedig egyik napról a másikra visszajöttek az emlékeim..Erik megértő volt,bár nem értem,hogy bízhat meg ennyire Markban..Dani a napokban vissza utazott,ahogy megtudta mi történt.Nagyon aggódott értem,és meghallgatott..Jó volt újra a Barátnőmnek kibeszélni a gondjaimat.Idő közben megtudtam,hogy Dani és Ash egy párt alkotnak..Eddig ezt titkolták,mivel Dani úgy érezte neheztelnék rá e miatt.De ha őt boldognak látom akkor nem fogok bele szólni.És Adam..Vele is minden rendben.Meg beszéltük vele a dolgot...
Suliba is mennék már.Ezért úgy döntöttem ideje lenne menni.Kikeltem a pihe-puha ágyból,s a fürdőbe vettem az irányt.Levettem a pizsamámat és beálltam a zuhany alá.A forró víz csípte,égette a bőröm de ahogy máskor sem,most sem érdekelt.Igazából azon kezdtem el gondolkodni,hogy még meddig élhetek.Hogy van-e értelme élni.Itt van Erik..De ő hamar elfelejtene..Mit tehetnék?Előbb utóbb úgy is vége ennek az egésznek.Ügye bár mikor kicsi gyerek vagy alig várod,hogy felnőj.
Viszont mikor itt állsz majdnem 19 évesen...És már belefáradtál..Nos az egy nagyon szar helyzet..Mikor már úgy éreztem elég volt a reggeli fürdésből kiszálltam a zuhanyzó kabimból,
megtörülköztem,s magam köré fogtam,majd kiléptem.Erik még mindig az ágyon feküdt.A szekrényhez léptem és felöltöztem.Kimentem a konyhába,s csináltam magamnak kávét.Mikor kész lett,tettem bele cukrot és leültem az asztalhoz.Éppen bele készültem kortyolni mikor a zsebemben a telefonom rezegni kezdett.SMS-em jött.
Néztem meg.Ismeretlen számról.Megnyitottam az üzenetet és olvasni kezdtem.Mikor a végére értem meghűlt bennem a vér.
*Ma éjfélkor a Park elhagyatott részénél várlak.Ha nem leszel ott a barátodnak esik baja.*-Ez állt az üzenetben.Mi az,hogy Eriknek baja fog esni?-Sok kérdés volt a fejemben.De egyet biztosan tudtam.El fogok menni a Parkba..Nem hagyhatom,hogy valakinek bármi baja essék miattam.Nem lehetek önző.Ekkor Ash félmeztelenül jelent meg a konyhában. Ash mit keres itt egyáltalán?
-Szia.-Köszönt,s megvakarta a tarkóját.A szekrényhez ment és kivett két bögrét és megtöltötte kávéval.
Igazából nem is nagyon figyeltem rá..Bele merültem a gondolataimba..
-Szia.-Köszönt megint kicsit elnyújtva,s közben előttem állt meg.
-Szia.-Suttogtam.
-Mi baj van?-Kérdezte aggodalmasan.
-Ááá,semmi csak elkalandoztam.De már indulnom kéne.-Mondtam a telefonomra pillantva.Felálltam,de ő megfogta a csuklómat és magához rántott.
-Ismerlek már annyira,hogy tudjam nagyon nincs rendben valami veled.-Nézett rám.Hosszan egymás szemeibe néztünk.Eltoltam magamtól és kisiettem a házból.Nem tudhatja meg,hogy hova kell mennem..Ahogy mindig Mark jött reggel értem.A kapuhoz sétáltam és kinyitottam.Mark a kocsijának dőlve várt rám.Oda baktattam hozzá,s nyomtak két puszit az arcára.Bizonyára észre vehette a kétségbe esett
arcomat,mert megölelt.Utána elengedett és az arcomat kémlelte.
-Mi baj?-Kérdezte.
-Semmi.-Mondtam egy erőltetett mosoly kíséretében.Mark félre állt és kinyitotta nekem a kocsi ajtaját.Beült ő is és elindultunk.
-Hogy vagy?-Kérdezte felé fordulva.
-Én jól de ha rám figyelsz és nem az útra akkor már nem leszünk jól.-Dünnyögtem és kinéztem az ablakon.
Ezután már nem szóltunk egymáshoz.Mikor megérkeztünk,rögtön kiszálltam meg se várva Markot.Első óra Történelem utána Irodalom,és Tesi.Tök jó mondhatom.És utána még egy Kémia is.
***Suli után***
Igazából a suli hamar elment az én bánatomra..Nem tudom mit kellene tennem..Elmenni a találkozóra?Vagy rettegni,hogy Eriknek vagy akár a barátaimnak baja esik?Nem lehetek önző..-Ezeken gondolkoztam miközben haza felé sétáltam,mivel nem engedtem Marknak,hogy haza vigyen.
De most komolyan?Mi a fenéért kellek én annak az embernek aki még a telefon számomat is tudja?!Mit ártottam neki egyáltalán.Még azért is elfogok menni.Mit képzel ez magáról?Komolyan csak az ágyamra vágyom..Talán ez csak egy rossz álom..Nos,az ember nagyon sokszor hiszi azt,hogyha valami rossz történik vele akkor ez csak egy 'rossz álom'.Ám mikor rádöbbensz,hogy nem az..És,hogy az élet..Hát,hogy is mondjam.Nehéz...Nagyon nehéz..De persze ha gyerek vagy azt várod,hogy elmenj a szüleidtől.Hogy ne szóljanak bele abba amit csinálsz..Igen ám..De ez nem ilyen egyszerű.Kicsi korodban mindent eltervezel a fejedben..Csak mikor eléred azt a bizonyos kort akkor már azt kívánnád legyél újra gyerek.Egy gyerek akinek nincs semmi komoly gondja..-Miközben ezeken gondolkodtam már otthon találtam magam.Bementem,s egyből a saját régi szobámba vettem az irányt.Nem szerettem volna senkivel sem találkozni..Aha,ez lett volna a terv.Mivel Ash és Dani pont a mellettem lévő szobában volt.Nos igen. Ash jött velem szemben.
-Úristen.Bell miért sírsz?-Futott oda hozzám.Mi?Én nem is sírok..
-Mi?Ja semmi...-Mondtam majd kikerültem.De csuklómnál fogva vissza rántott.
-Bell,kérlek.Reggel is láttam,hogy valami nincs rendben.Ne tedd ezt.Ne zárkózz el tőlünk.Mi csak jót akarunk neked.-Mondta s közben betolt a szobámba és felkapcsolta a vilannyt.El kéne neki mondanom?És mi van ha most is figyelnek?S ekkor jött egy SMS-em.Kivettem a zsebemből a telefont és megnéztem.
*Ha bármit mondasz neked és ennek a pöcsnek is vége!*
Megrémültem.Le kell ráznom.
-Bell.Miért nézel úgy mintha szellemet láttál volna?-Kérdezte.Felnéztem arcára és aggodalmat láttam megcsillanni a szemeiben.
-Ash.Semmi baj sincs.Egyszerűen rosszul érzem maga és fáradt vagyok.Magamra hagynál,kérlek?-kérdeztem már-már kétségbeesetten.Nem mondott semmit pár pillanatig.Kellett neki ennyi,hogy fel tudja fogni amit mondtam.Rám nézett,majd magához húzva szorosan megölelt..Miután elengedett kisétált a szobából.
Mi van ha nekem eleve nincs már élnem?Lehet,hogy úgy sokkal jobb lenne mindenkinek..Lehet,hogy erről a bizonyos 'találkozóról' haza se jövök..Írnom kéne egy búcsú levelet arra az esetre ha nem jövök vissza.Igen,ez jó ötlet. Felkapcsoltam az éjjeli lámpámat és felálltam az ágyról.A régi író asztalomban kerestem egy tollat illetve papírt.Csak írtam,s írtam..
'Kedves Erik,Dani,Ash és Adam.
Dani.Mindent köszönök.Hogy mellettem voltál mikor senki sem.Hogy segítettél jóban rosszban.Mindig itt voltál nekem és ezt nagyon köszönöm.Azt,hogy nem lehetek veletek azt sajnálom.De egyet ígérjetek meg nekem mind a négyen.Nem bánkódtok amiatt,hogy én egy jobb helyre kerülök.Igen,így van.Már a megerőszakolásom után tudtam,hogy hamar eljön ez a pillanat.Éreztem,hogy nem olyan vagyok mint voltam.Aztán itt volt a baleset..
Erik mindig mellettem álltál..Segítettél és tudom,hogy nehezedre fog esni,de felejts el..Szeretlek.Tiszta szívemből.Egyet jegyezz meg,kérlek..Attól még,hogy fizikailag nem fogsz érezni mindig itt leszek.És nem csak neked hanem Daninak és Ashnak is.A szívetekben.Föntről foglak titeket figyelni,s vigyázni rátok.Szeretném azt,ha most az egyszer nem rám gondolnátok,hanem magatokra.Nekem ott jobb helyem lesz.
Ash.Téged nem rég ismerlek úgy igazából.De tudom,hogy Danit boldoggá fogod tenni.Vigyázz vele mert szeszélyes de ugyanakkor nagyon jó szívű és kedves.
Adam.Nos volt egy 'balhénk' de tudom,hogy nem gondoltad komolyan.Tudd,hogy téged is nagyon szeretlek.Tudom azt,hogy jó lelkű fiú vagy és azt kívánom minél előbb találj egy hozzád illő lányt.
S még egy utolsót kérnék.Ne itassátok az egereket feleslegesen.Mindig itt leszek nektek.A szívetekben,s ennél fontosabb dolog nincs is.
Sok,sok szeretettel Bell.'
Amint befejeztem a levél írását gondosan bezártam egy borítékba,s a párnámra tettem.Mivel hamarosan éjfélt ütött az óra,így muszáj volt elindulnom.
Azt igerzed hogy lesz fent resz :(
VálaszTörlésIgen tudom és sajnálom csak elfoglalt voltam de már van kint rész... :)))
Törlés