The Diary Of My Life Closed.

23.rész

***Erik szemszöge***

Már a kórházban állunk Admmel,s az orvosra várunk.A folyosón ülünk reggel óta.Nem kaptunk hírt Bell felől.Aggódom érte.Nagyon aggódom érte.Nem tudok elhinni,hogy azt hitte megcsalom.Hiszen én nem okoznék neki fájdalamat.Mindennél jobban szeretem.S most,hogy kórházba került a fájdalom marja szívemet.Hiszen miattam került ide,s ha bármi baja esik...Akkor az életem mit sem ér.Nem tudnék nélküle élni..Lehetetlen,hogy baja essen.Nem lehet.Nem veszíthetem el.Annyit küzdöttem érte,s most,hogy az enyém soha nem engedném el.De most is kórházban van..Nem...Nem lehet.Ha bármi baja esik..Nem tudom mit csinálok.
A kórhát sötét folyosóján ülünk Adammel,s lehajtott fejjel ülünk.Bár ő nem ismeri,tudja,hogy nagyon szeretem.S ekkor kinyílt a kórterem ajtaja,s egy fiatal férfi lépett hozzánk.
-Önök Mis.Edwars rokonai?-Kérdezte a férfi.
-Igen,illetve én a barátja vagyok,ő pedig az öcsém.-Mutattam Adamre.
-Rendben.Nos Mis Edwars-ot kocsi ütötte el.
-Igen ezt tudjuk.-Szóltam.
-Értem.-Mondta.-A koponyája megrepedt illetve eltört a karja,s a lába zúzódott.Vannak még misebb zuzódásai is.Nyugodjanak meg fel fog épülni.Csak sok pihenésre van szüksége.-Közölte az orvos.Amint ezeket kimondta a megkönnyebülés járta át egész testem,lelkem.
-És mikor lehet bemenni hozzá?-Kérdeztem rögtön.
-Másr most is.Csak kérem ne zaklassák fel.-Mondta.
-Rendben,köszönjük.-Nyújtottam a kezem,s kezet ráztam vele,majd besiettem a kórterembe.Bell tehetetlenül,s kiszolgáltottan feküdt az egyik ágyon.Nagyon rossz így látni őt..Leültem az ágya mellé,s megfogtam kicsi kezét.Az orvossal sikerült megbeszélnem,hogy bent maradhassak nála.Sokáig ültem az ágya mellett,majd szép lassan elaludtam.

***Bell szemszöge***

Egy fehét szobában ébredtem.Sajgott mindenem.Homályosann láttam mindent.Nagyon gyengének érteztem magam.Oldalra pillantottam,s láttam Erikat ahogy kezemet fogja,s alszik.Egész éjszaka bent volt nálam?De hiszen megcsalt!Mit képzel magáról?Becsapott,hazudott.Kirántottam kézfejem kezei közül,s erre fel ébredt.Szemei alatt fekete karikák ékeskedtek.Arra,hogy elhúztam a kezem felébredt,majd értetlen tekintettel nézet rám.
-Kincsem.Végre hogy felébredtél.-Keztdte volna.De nem hagytam.Közbe szóltam.
-Erik,ne.Ne csináld.Hiszen megcsalsz?!Mit képzelsz,hogy azért amiért itt maradtál velem megbocsájtok?Hiszen
becsaptál.-Mondtam szemrebbenés nélkül.Kikerekedett szemekkel nézett.
-Bell.Félre értetted az SMS-t.Jade-el nagyon régi barátok (!) vagyunk.-Hangsújozta ki a barát szót.És én nem hittem neki..Hogy hihettem azt,hogy hazudik?Szemeiben a csalódottságot láttam.Nem szóltam semmit,csak felültem,s szorosan magamhoz öleltem.
-Sajnálom..Én azt hittem,hogy..-Nem hagyta befejezni,mivel eltolt magától,majd gyengéden megcsókolt.Gondolkodnom sem kellett,azonnal viszonoztam gesztusát.Mikor elváltunk egymástól az orvos nyitott be.Bizonyára ő a kezelőorvosom.
-Jó reggelt Mis.Edwars.Hogy érzi magát.-Intézte kérdését felém.
-Nos a körülmények képest egész jól.Csak a fejem fáj.-Mondtam majd rá mosolyogtam.
-Értem.Ha gondolja akkor a fejfájás ellen tudunk adni egy enyhe fájdalom csillapítót.-Felelte,s viszonozta gesztusom.
-Rendben azt megköszönném.-Mondtam.-És mikor engednek haza?-Kérdeztem.
-Nos ha minden rendben lesz akkor holnap után.-Felelte,majd távozott a szobából.Amint magunkra hagyott bejött egy nővér a fájdalom csillapítómmal,s bevettem.
-Erik ne bánná ha aludnák?Nagyon fáradt vagyok.-Mondtam mosolyogva.
-Nem deghogy.-Mondta.
-Befeküdnél mellém?-Kérdeztem félénken.Ő elvigyorodott majd levette cipőjét,s bebujt mellém.Pár perc múlva pedig barátom mellhasán aludtam.


Sziasztok!Itt az új rész!Komikat szívesen olvasom. :))
FB csoport: https://www.facebook.com/groups/233108166889480/